Három értékesítő, egy Amerikai, egy Német és egy Magyar, egyszerre látogat meg egy múzeumot. Közben észreveszik, hogy a hátsó kerítés javításra szorul, hát mind a hárman felajánlják, hogy megszervezik a munkálatokat a múzeumnak.
Az Amerikai megméri centivel a kerítést, felír néhány adatot, hosszan számolgat , majd kiböki:
- Azt hiszem, 90.000 forintért meg tudnám csinálni. 40.000 az anyagköltség, 40.000 a munkások bére, és 10.000 lesz az én hasznom.
A Német , szintén méricskél, számolgat, aztán:
-Szerintem ki lehet hozni 70.000-bõl is. 30.000 az anyag, 30.000 a melósok, és 10.000 nekem.
A Magyar odanéz zsebre tett kézzel, és méregetés nélkül foghegyrõl odaveti: - 270.000 forint.
A múzeumigazgató teljesen elhûlve:
- Hogy jön elõ ekkora összeggel, amikor meg se nézte rendesen, hogy mit kell csinálni, mint a többiek!!!
- Roppant egyszerû. 100.000 magának, 100.000 nekem, és a munkával megbízzuk a Németet.
- OK tiéd a meló.
Régi vicc, de ma is aktuális. Sajnos lehet hallani a fenti módszer alkalmazásáról, de ez etikátlan, és csak bajt hoz mindenkire, aki érintett. Mondok egy egyszerübbet: www.hca-iskola.hu
